Energia tanúsítvány

Energiatanúsítvány készítése lakóépületek, irodák, üzemi létesítmények, középületek számára

Tanúsítvány szabályozása

Mikor kötelező igénybe venni az épületenergetikai tanúsítást?

2012. január 1-től a következő szabályok vannak érvényben:

  • Nem adható ki használatbavételi engedély új épületek esetében az energetikai tanúsítvány hiányában. Legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül az energetikai tanúsítványt az önkormányzat építéshatósága részére be kell mutatni.
  • Amennyiben ingatlan adás-vétel történik, az eladó kötelessége, hogy elkészíttesse az ingatlan energetikai tanúsítványát. Az energetikai tanúsítvány hitelesített példányának sorszámát az adás-vételi szerződés kötelezően tartalmazza!
  • Amennyiben az ingatlan 1 évnél hosszabb távra kerül bérbeadásra, a bérbeadó köteles elkészíttetni az ingatlan energetikai tanúsítását. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
  • Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező. Azokban a 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületben, ahol már rendelkezésre áll az energetikai tanúsítvány szintén ki kell függeszteni.
Kérje árajánlatunkat most! >

Az energetikai tanúsítvány jogszabályi háttere

Jelenleg a következő jogszabályok szerint kell eljárni az épületenergetikai tanúsítás folyamán (kattintson a jogszabály nevére, ha el szeretné olvasni a szövegét):

Mikor nincs szükség energetikai tanúsítványra?

  • Különálló épületek esetében, amennyiben azok hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb (ez csak különálló épületekre vonatkozik, az 50 m2-nél kisebb társasházi lakásokra nem!)
  • Amennyiben az épület éves szinten 4 hónapnál rövidebb használatra van szánva
  • Amennyiben az épület használati időtartama legfeljebb 2 év (pl. ideiglenesen felállított épületek)
  • Vallási, hitéleti rendeltetésű ingatlanok esetében (pl. templomok)
  • Jogszabály által védetté (pl. műemlékké nyilvánított, vagy egyéb módon értékvédelemben részesített) épületek, illetve építészeti értékvédelemben részesült területen található épületekre
  • Mezőgazdasági célú ingatlan esetében
  • Azoknál az épületeknél, ahol a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat ideje alatt magasabb mint 20 W/m3
  • Ha a fűtési szezon során több mint hússzoros légcserére van szükség
  • Műhelyként használt épület esetében
  • Sátorok, levegővel felfújt ideiglenes építmények esetén.
  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt
  • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.