Tanúsítvány szabályozása

Mikor kötelező igénybe venni az épületenergetikai tanúsítást?

2012. január 1-től a következő szabályok vannak érvényben:

• Nem adható ki használatbavételi engedély új épületek esetében az energetikai tanúsítvány hiányában. Legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül az energetikai tanúsítványt az önkormányzat építéshatósága részére be kell mutatni.
• Amennyiben ingatlan adás-vétel történik, az eladó kötelessége, hogy elkészíttesse az ingatlan energetikai tanúsítványát. Az energetikai tanúsítvány hitelesített példányának sorszámát az adás-vételi szerződés kötelezően tartalmazza!
• Amennyiben az ingatlan 1 évnél hosszabb távra kerül bérbeadásra, a bérbeadó köteles elkészíttetni az ingatlan energetikai tanúsítását. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
• Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező. Azokban a 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületben, ahol már rendelkezésre áll az energetikai tanúsítvány szintén ki kell függeszteni.

Az energetikai tanúsítvány jogszabályi háttere

Jelenleg a következő jogszabályok szerint kell eljárni az épületenergetikai tanúsítás folyamán (kattintson a jogszabály nevére, ha el szeretné olvasni a szövegét):

• 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006.(V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Mikor nincs szükség energetikai tanúsítványra?

• Különálló épületek esetében, amennyiben azok hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb (ez csak különálló épületekre vonatkozik, az 50 m2-nél kisebb társasházi lakásokra nem!)
• Amennyiben az épület éves szinten 4 hónapnál rövidebb használatra van szánva
• Amennyiben az épület használati időtartama legfeljebb 2 év (pl. ideiglenesen felállított épületek)
• Vallási, hitéleti rendeltetésű ingatlanok esetében (pl. templomok)
• Jogszabály által védetté (pl. műemlékké nyilvánított, vagy egyéb módon értékvédelemben részesített) épületek, illetve építészeti értékvédelemben részesült területen található épületekre
• Mezőgazdasági célú ingatlan esetében
• Azoknál az épületeknél, ahol a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat ideje alatt magasabb mint 20 W/m³
• Ha a fűtési szezon során több mint hússzoros légcserére van szükség
• Műhelyként használt épület esetében
• Sátorok, levegővel felfújt ideiglenes építmények esetén.
• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén
• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.